Márkakereskedés hírek

Kipróbálták, mit tud a Hyundai RM19 prototípusa

A Hyundai Motor a 2019-es Chicagói Autószalonon mutatta be RM prototípusának legújabb változatát, amelyet néhány szerencsés szakújságíró nemrég egy titkos sivatagi úton ki is próbálhatott.

Kérdés: Miért nincs több olyan kompakt autó, amelyiknek középen van a motorja? A válasz az, hogy az ehhez szükséges mérnöki munka költséges és túl bonyolult. Nem is említve, hogy a legtöbb vállalat nem hiszi, hogy a vásárlók többet akarnának fizetni azért, ami lényegében megegyezik egy ötajtós sportmodellel. De a Hyundai nem a ilyen cég.

Nagyjából azóta, hogy Albert Biermann, a BMW M részlegének volt főnöke a Hyundai kutatás-fejlesztési vezetője lett, a vállalat arra törekszik, hogy tökéletesítse az úgynevezett középmotorral rendelkező „Racing Midship”, röviden RM koncepcióját.. Az első verzió 2012-ben sokként debütált és végeredményként elősegítette az fronthajtású Veloster N verziót, amelyet sokan kedvelnek az Egyesült Államokban.

Ám a hétéves fejlesztés sok fejlesztést hozott és a legújabb RM19 prototípus igazolja a Hyundai közeljövőben valósággá érő középmotoros sportkocsijának lehetséges szériagyártását. Noha az RM sorozat legújabb képviselője még mindig nem áll készen, az RM19 prototípusát durvaságával, kiforratlanságával együtt is imádni lehet.

A Hyundai szerint az RM19 gyártásáról ezen a ponton még mindig nem döntöttek, ám az autóval eltöltött rövid idő is azt mutatja, hogy van még bőven tennivaló. Az átdolgozott Veloster platform és a versenyre hangolt felfüggesztés az RM19-et mindazonáltal használhatatlanná teszi a közutakon. A turbófeltöltéses 2.0 literes motort ezúttal a vezető mögé rakták, ami azt is jelenti, hogy nincs hátsó ülés. És a mindössze 10,1 centiméteres szabad magasságával (am i még a McLaren 720S-nél alacsonyabb) még az ujjainkat se mernénk az oldalsó küszöbök alá tenni anélkül, hogy menet közben neki ne ütődne a talajnak.

Van persze jó néhány nyilvánvaló hasonlóság a széria Velosterhez, így az RM ék alakja és a Hyundai családi arca ismerős lehet. De a karosszéria többi részére vad ívek, Hot Wheels-es grafikák és egy óriási hátsó szárny kerültek. Az egyetlen ténylegesen áthozott szériaelem a fényszórók és a hűtőrács – amiről nem tudhatjuk biztosan, hogy előbbi egyáltalán működőképes-e.

Az utaskabin már egy fokkal barátibb hangulatot áraszt. Az RM19 belsejében csak az ülések és a multimédia képernyője ismerős. A Hyundai a sportos kagylóüléseket és a 8 colos érintőképernyőt a Veloster N-ből vette át, de viszonylag sok belső elem származik a Veloster TCR versenyautóból is: a nyomógombokkal teletűzdelt Alcantara kormánykerék, a hatalmas szénszálas váltófülek, a hatfokozatú szekvenciális sebességváltó és a hatpontos biztonsági övek. Ezeket nagy valószínűséggel soha nem látjuk viszont a szériamodellben, ha egyáltalán valaha is ilyet építenek majd. .

Mivel a jelenlegi állapotában az RM19 még mindig messze áll a sorozatgyártástól, a Hyundai kaliforniai titkos tesztpályáján adta át az autó indítókulcsát néhány kiválasztott újságíró számára. A létesítmény több mint 4 300 hektáron terül el a sivatagban a kaliforniai Mojave város közelében, ahol több mint 120 kilométernyi vezethető tesztúttal rendelkeznek. Az RM19 próbájára ebből az újságírók mindössze 5 kilométernyi utat kaptak, de ez is elég volt az autóval kapcsolatos első benyomások megszerzéséhez.

Három kör alatt a középmotoros RM19 képességei messze meghaladták a rejtélyes prototípussal kapcsolatos előzetes várakozásokat. A hatfokozatú szekvenciális versenyváltó fenomenális, a felváltásokhoz érzésre csak milliszekundumokra van szükség, a visszaváltás is ugyanolyan gyorsnak hat. A Veloster N TCR versenyautóból származó sebességváltó úgy működik, mint egy hagyományos kézi váltó, mivel először a tengelykapcsolót oldja, de a váltáshoz a váltófület kell használni kuplung használata nélkül. Az autó sok más eleméhez hasonlóan a bonyolult sebességváltó sem fog gyártásba kerülni. De talán nem ártana. Nem tudunk jelenleg ugyanis olyan legálisan használható utcai autót, amely ilyen gyors váltásokra lenne képes, még a McLaren elismert hétfokozatú egysége is lomhának érződne ehhez képest.

A középre szerelt, turbófeltöltéses 2.0 literes TCR versenyautóból származó és most a hátsó kerekeket hajtó motor ugyanolyan kiváló. 390 lóerejével és 400 Nm nyomatékával, ami könnyű karosszériájával párosul, az RM19 képességei egyenes szakaszokon egészen abszurd. Négyezres fordulat felett ez a kisautó a szupersport-autók sebességével vetekszik a tesztpálya hosszabb egyenesein és kiváló a kanyarokban is. Ez a valami annyira gyors, hogy a Hyundai bizonyos helyeken elcsúsztatott sikánokat helyezett az útra azért, hogy az újságírók ne essenek túlzásokba.

De még ezek a lassítók sem tudják megakadályozni, hogy az RM19 brutálisan szórakoztató legyen, így azon a rövidke három körön is sikerül elég erőteljesen kihasználni az autó képességeit a pályán. A sportkocsi kanyarodási képességei meghaladják mindazt, amit valaha is tapasztalni lehetett eddig. A kormányzás gyors és borotvaéles, a felfüggesztés feszes és reakcióképes, ami segít az autó laposan tartásában még a legkritikusabb kanyarokban is. És az összes fantasztikus légellenállási elemnek köszönhetően, nem is beszélve a szuperül tapadó Pirelli P Zero gumiabroncsokról (245/30ZR-20 első és 305/30ZR-20 hátsó), az RM19 arra biztatja vezetőjét, hogy tartsa lábát a gázon.

Az abszurd sebesség és kezelhetőség ugyanakkor ugyanilyen kiváló fékrendszert igényel. Az RM19 nagy hatdugattyús első és négy dugattyús hátsó fékrendszere biztosítja, hogy nem kell beleállni a fékpedálba ahhoz, hogy a vezető visszafogja az autó lendületét egy egyenes szakaszon. A nagy fékek elvégzik a nehéz munka nagy részét. A motorhoz és a sebességváltóhoz hasonlóan a fék alkatrészei a TCR versenyautóból is származnak.

Legyünk reálisak: jelenlegi állapotában egy ilyen autót senki sem fog tudni megvenni, legalábbis legálisan biztosan nem. A Hyundai azért alkotta meg az RM19 prototípust, hogy egyszerre mutassa meg az autó technikájában rejlő lehetőségek határait és egyben tesztpéldányként használja azt a jövőbeli termékek számára. De a társaság egy RM20 változatot is ígér, más hajtáslánccal és új motorral. Ennek sokkal barátságosabbnak kell lennie és remélhetőleg a közeljövőben elérhető lesz a vásárlók számára is.

De az RM19 így is szerethető autó, annak durvaságával és minden hibájával együtt. A sebességváltó fenomenális, bár teljes mértékben versenyre tervezték. A kormány és a felfüggesztés szintén. És még egy szűk belső mellett is, amely nyilvánvalóan nem az utasok kényelmesebb szállítására szolgál, mégis csak pár perc kell a kormány mögött ahhoz, hogy bárki beleszeressen az RM19-be. Most a Hyundainál van a labda, remélhetőleg valamit hamarosan szériában is láthatunk mindebből.

Forrás: Dönci Hyundai Blogja



Vissza a hírekre